Nagyon szép, csak az a baj, hogy ilyen nagyon sokáig elhúzódik.Egy kérdésem lenne mikorra tervezik Káposztás Megyerre kihozni.

A PR. film JÓ akinek nem tetszik csináljon jobbat!Üdv:Cyberpapa.

Feketelistán a Gellért-hegy

A Lázár-féle tárca feketelistára tette a Gellért-hegyet, a kormányzati elvonások miatt csúszik a fővárosi önkormányzat felújítási terve, de Budapest nem mondott le semmiről, ütemezetten tervezik megvalósítani a Gellért-hegyi park rekonstrukcióját. Eközben vandálok, tolvajok lövik ki a terület lámpáit, és rongálják a padjait...

Úgynevezett bátorságpróbát tartott a Gellérthegyi Lakók Érdekvédelmi Egyesülete, hogy megnézzék, vajon milyen állapotban van a Hegyalja és Orom utca közötti terület, sötétedés után vajon mennyire tűnik biztonságosnak. A kirándulás azzal a tanulsággal szolgált, hogy csak azért nem féltek, mert sokan voltak, amúgy – mint írták – ember legyen a talpán, aki gyalogosan szeretne fel- vagy lejutni a hegyről. A körülbelül 20-25 résztvevő arra jutott, a helyzetet legjobban leíró szó: a szégyen.

Az egyesület vezetője, Szabadházy András az Énbudapestemnek elmondta: az ötletet az adta, hogy a hegyen többen is vannak, akik azt mondják, nem kellenek a turistabuszok, nem kell a sikló, amelyik turista akar, az jöjjön fel gyalog a Gellért-hegyre. „Azt mondtuk, oké, akkor nézzük meg, mit kínálna nekik egy ilyen rövid túra.” Szabadházynak nem okozott akkora meglepetést a kirándulás, mert gyakran jár arra kutyát sétáltatni, de a csoportból azért többen elcsodálkoztak.

„Ez a rész tényleg botrányosan ronda” – foglalta össze a tapasztalatokat. „A lámpák szinte egytől egyig ki vannak lőve, a padok használhatatlanok, az utakat benőtte a dzsindzsa, a lépcsők mállanak, szét vannak törve. Egy európai nagyvárosnak ez szégyen, ráadásul a Gellérthegy még csak nem is város szélén van, elhagyatottan, hanem a központban.

--Szemmel látható, hogy ezzel a területtel az utóbbi legalább 30 évben nem foglalkozott senki.

Egy betonpad ugyanis nem tíz perc alatt rohad szét” – magyarázta lapunknak. A kirándulást meg fogják csinálni a déli oldalról is, a Szent Gellért térről indulva.
https://enbudapestem.hu/2023/10/01/feketelistan-a-gellert-hegy

Szia.Igen nagyon csodálatos.Régen az üdülési csekket a Dohány utcában intézték és oda jártam,akkor fedeztem fel ezt a templomot,többször körbe néztem,még a pesti barátnőmnek is én mutattam meg,nem tudott róla.Belsejét nem tudtam megnézni,mert vagy tatarozták,vagy nem volt nyitva.Kívülről fantasztikusan szép.Lányomék ott laknak,szoktam sűrűn menni Bpestre.Az országházat sikerült belölröl is megnézni,nincs az a templom,ami annál szebb.Minden magyar embernek látni kellene.

Csodálatos!!!!!! Ezt biztosan meg fogom názni,köszönöm a táékoztatást

Ha esetleg megnyerem az ötös lottó főnyereményét...

Tetszik.

:)
én pedig sosem ettem olyan isteni tiramisut, mint ott.

Lajta Andor (Bécs, 1891. április 22. - Budapest, 1962. március 21.) újságíró, filmtörténész.

Gimnáziumi tanulmányai végeztével vidéken volt újságíró, 1917-ben a Színházi élet mozirovatát vezette, dolgozott a Külügy-Hadügy című lapnak is. 1920-ban a Filmszínész, 1928 és 1938 közt a Filmkultúra című szaklap szerkesztője volt. 1923-tól az Agfa gyár magyarországi vezérképviselői tisztét töltötte be. 1920-1949 közt összeállította és évente kiadta a Filmművészeti Évkönyv-et. A Magyar Állami Filmarchívum 1949-es megalakulásától annak munkatársa volt egészen 1958-as nyugdíjba vonulásáig. Tanulmányt jelentetett meg A tízéves magyar hangosfilm történetéről címen 1942-ben. Legfontosabb, mind a mai napig forrásértékű munkája: Az ötvenéves film. A film úttörői (Budapest-Temesvár, 1946). Hagyatékában mintegy húsz kézirat maradt fenn, többek közt: A magyar film története 1941-1956; Budapesti álomgyárak; Chaplin, stb.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Lajta_Andor

Az első, név nélküli magyar filmlaboratórium nemcsak arról nevezetes, hogy itt hívták elő és másolták az első magyar játékos film szalagjait, hanem arról is, hogy a hat évtized alatt történt nagyon kevés számú laboratóriumi tűz itt ütött ki először. A tűz majdnem teljesen megsemmisítette Zsitkovszkyék első felvételeit, úgyhogy több filmrészletet újból kellett elkészíteni. A tűz a következőképpen tört ki az Uránia épületében elhelyezett filmlaboratóriumban: Gabos valami szöget ütött be a falba és közben - úgy látszik - érinthette a villanyvezetéket, mert hirtelenül hatalmas durranással szikra pattant ki a vezetékből és a földön fekvő (nitro) celluloidszalagok (!) tüzet fogtak. A két ember, Zsitkovszky és Gabos, bármennyire is szakképzett embereknek képzelték magukat, az első pillanatokban teljesen elvesztették a fejüket és hidegvérüket. Nem tudták, hogy mit csináljanak, kihez forduljanak, hogyan oltsák el a tüzet. Csak azt látták rémületükben, hogy hatalmas lángok törnek elő és sorjában égnek a nagyon értékes, „hasznos" filmfelvételek. A laboratórium helyisége pillanatok alatt megtelt füsttel és lánggal. Zsitkovszky főleg az aznap felvett Márkus Emília-féle filmanyagot féltette, ám hiába! Minden elégett, odaveszett az egész addig felvett anyag! Tűzrendészeti rendelkezések akkor még ismeretlenek voltak, de Zsitkovszkyék mindent elkövettek, hogy a veszedelmes lángokat elfojtsák és megakadályozzák a tűz továbbterjedését. Amikor Gabos fényképész látta, hogy ketten mitsem tehetnek a tűz lokalizálása érdekében, átfutott a szomszédos szobába, ahol ekkor - 1901-ben! - már telefon is volt. Gabos értesítette a tűzoltóságot, amely perceken belül megjelent a tűz színhelyén. Óriási feltűnést keltett ez a zsúfolt Kerepesi-úton (a Rákóczi utat ekkor még Kerepesi útnak nevezték), az Urániával szemben hatalmas tömeg gyülekezett össze és figyelte az eseményeket. Bent az Urániában vetítőképes előadást tartottak, a közönség semmit sem sejtett és a szolgálatot teljesítő rendőrtiszt nagyon tapintatosan és ügyesen vezettette ki a közönséget a nézőtérről.

Másnap tűzrendészeti vizsgálatot tartottak és megállapították, hogy a tűz, eltérően az első feltevéstől, valószínűleg úgy keletkezett, hogy az egyik izzólámpa sugárzó melegétől a közelben fekvő, könnyen gyúlékony celluloidanyag, azaz filmanyag meggyulladt. Még egy érdekes rendelkezésről kell beszámolni: a tűzoltóság úgy rendelkezett, hogy amíg a filmlaboratóriumban dolgoznak, addig az Urániában előadást tartani nem szabad! Az okozott kár meghaladta a 32.000 koronát, ami abban az időben nagy összeg volt. A színészek jóvoltából és az ügy iránti szeretetből Zsitkovszkynak sikerült A tánc felvételeit megismételtetni, úgyhogy napokon belül minden rendbe jött. Közben kijavították a „filmlaboratórium" tűz okozta kárát, rendbe szedték a falakat, újból bevezették - most már jobban és óvatosabban - a villanyvezetéket, és a filmek tárolását is igyekeztek rendesebben elvégezni, úgyhogy a filmlaboratórium is hamarosan rendbejött és április 11-én újból üzembe helyezték. Az Uránia előadásai is néhány napig szüneteltek. A tánc c. film befejezése után Zsitkovszky nem folytathatta megkezdett munkáját, mindössze egy híradófelvételt sikerült készíteni, úgyhogy az Uránia-beli „első magyar filmlaboratórium" rövidesen megszűnt.

A következő tíz év alatt, ha Zsitkovszky Bélának sikerült egy-egy filmfelvételt készíteni, rejtélyes módon - rendszerint odahaza - dolgozta ki a felvett filmanyagot. :)
http://www.filmintezet.hu/magyar/filmint/filmspir/24/lajta.htm
http://epa.oszk.hu/00300/00336/00011/lajta.htm

Mindenki csak ígérget, az a baj...

Előzmény