Ha esetleg megnyerem az ötös lottó főnyereményét...

Tetszik.

:)
én pedig sosem ettem olyan isteni tiramisut, mint ott.

Lajta Andor (Bécs, 1891. április 22. - Budapest, 1962. március 21.) újságíró, filmtörténész.

Gimnáziumi tanulmányai végeztével vidéken volt újságíró, 1917-ben a Színházi élet mozirovatát vezette, dolgozott a Külügy-Hadügy című lapnak is. 1920-ban a Filmszínész, 1928 és 1938 közt a Filmkultúra című szaklap szerkesztője volt. 1923-tól az Agfa gyár magyarországi vezérképviselői tisztét töltötte be. 1920-1949 közt összeállította és évente kiadta a Filmművészeti Évkönyv-et. A Magyar Állami Filmarchívum 1949-es megalakulásától annak munkatársa volt egészen 1958-as nyugdíjba vonulásáig. Tanulmányt jelentetett meg A tízéves magyar hangosfilm történetéről címen 1942-ben. Legfontosabb, mind a mai napig forrásértékű munkája: Az ötvenéves film. A film úttörői (Budapest-Temesvár, 1946). Hagyatékában mintegy húsz kézirat maradt fenn, többek közt: A magyar film története 1941-1956; Budapesti álomgyárak; Chaplin, stb.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Lajta_Andor

Az első, név nélküli magyar filmlaboratórium nemcsak arról nevezetes, hogy itt hívták elő és másolták az első magyar játékos film szalagjait, hanem arról is, hogy a hat évtized alatt történt nagyon kevés számú laboratóriumi tűz itt ütött ki először. A tűz majdnem teljesen megsemmisítette Zsitkovszkyék első felvételeit, úgyhogy több filmrészletet újból kellett elkészíteni. A tűz a következőképpen tört ki az Uránia épületében elhelyezett filmlaboratóriumban: Gabos valami szöget ütött be a falba és közben - úgy látszik - érinthette a villanyvezetéket, mert hirtelenül hatalmas durranással szikra pattant ki a vezetékből és a földön fekvő (nitro) celluloidszalagok (!) tüzet fogtak. A két ember, Zsitkovszky és Gabos, bármennyire is szakképzett embereknek képzelték magukat, az első pillanatokban teljesen elvesztették a fejüket és hidegvérüket. Nem tudták, hogy mit csináljanak, kihez forduljanak, hogyan oltsák el a tüzet. Csak azt látták rémületükben, hogy hatalmas lángok törnek elő és sorjában égnek a nagyon értékes, „hasznos" filmfelvételek. A laboratórium helyisége pillanatok alatt megtelt füsttel és lánggal. Zsitkovszky főleg az aznap felvett Márkus Emília-féle filmanyagot féltette, ám hiába! Minden elégett, odaveszett az egész addig felvett anyag! Tűzrendészeti rendelkezések akkor még ismeretlenek voltak, de Zsitkovszkyék mindent elkövettek, hogy a veszedelmes lángokat elfojtsák és megakadályozzák a tűz továbbterjedését. Amikor Gabos fényképész látta, hogy ketten mitsem tehetnek a tűz lokalizálása érdekében, átfutott a szomszédos szobába, ahol ekkor - 1901-ben! - már telefon is volt. Gabos értesítette a tűzoltóságot, amely perceken belül megjelent a tűz színhelyén. Óriási feltűnést keltett ez a zsúfolt Kerepesi-úton (a Rákóczi utat ekkor még Kerepesi útnak nevezték), az Urániával szemben hatalmas tömeg gyülekezett össze és figyelte az eseményeket. Bent az Urániában vetítőképes előadást tartottak, a közönség semmit sem sejtett és a szolgálatot teljesítő rendőrtiszt nagyon tapintatosan és ügyesen vezettette ki a közönséget a nézőtérről.

Másnap tűzrendészeti vizsgálatot tartottak és megállapították, hogy a tűz, eltérően az első feltevéstől, valószínűleg úgy keletkezett, hogy az egyik izzólámpa sugárzó melegétől a közelben fekvő, könnyen gyúlékony celluloidanyag, azaz filmanyag meggyulladt. Még egy érdekes rendelkezésről kell beszámolni: a tűzoltóság úgy rendelkezett, hogy amíg a filmlaboratóriumban dolgoznak, addig az Urániában előadást tartani nem szabad! Az okozott kár meghaladta a 32.000 koronát, ami abban az időben nagy összeg volt. A színészek jóvoltából és az ügy iránti szeretetből Zsitkovszkynak sikerült A tánc felvételeit megismételtetni, úgyhogy napokon belül minden rendbe jött. Közben kijavították a „filmlaboratórium" tűz okozta kárát, rendbe szedték a falakat, újból bevezették - most már jobban és óvatosabban - a villanyvezetéket, és a filmek tárolását is igyekeztek rendesebben elvégezni, úgyhogy a filmlaboratórium is hamarosan rendbejött és április 11-én újból üzembe helyezték. Az Uránia előadásai is néhány napig szüneteltek. A tánc c. film befejezése után Zsitkovszky nem folytathatta megkezdett munkáját, mindössze egy híradófelvételt sikerült készíteni, úgyhogy az Uránia-beli „első magyar filmlaboratórium" rövidesen megszűnt.

A következő tíz év alatt, ha Zsitkovszky Bélának sikerült egy-egy filmfelvételt készíteni, rejtélyes módon - rendszerint odahaza - dolgozta ki a felvett filmanyagot. :)
http://www.filmintezet.hu/magyar/filmint/filmspir/24/lajta.htm
http://epa.oszk.hu/00300/00336/00011/lajta.htm