Ismét foglalkoztatja a fővárosi döntéshozókat, hogy önálló gazdasági társaságba szervezzék a BKV buszos üzletágát – erősítette meg a VS.hu értesülését a közlekedési cég. „A főváros és a BKV határozott célja a közösségi közlekedés minél hatékonyabban és minél gazdaságosabban történő működtetése a szolgáltatás színvonalának szem előtt tartásával. Ennek érdekében minden lehetséges opciót megvizsgálunk, beleértve a buszüzletág esetleges leválasztásának lehetőségét is” – közölte érdeklődésünkre a BKV, amely szerint a folyamat „a különböző számítások, tanulmányok, háttéranyagok készítésének stádiumában van”.

A VS.hu információi szerint az egyik városházi tanácskozáson a közelmúltban elhangzott: a kormányzat elvárásként fogalmazta meg a főváros számára a buszüzletág leválasztását. Érdeklődtünk erről a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A BKV azt közölte, hogy a kidolgozás alatt álló háttéranyagok „megvitatása, eredményének alapos áttekintése, elemzése után lehet szó bármilyen döntés előkészítéséről”.

Városházi forrásaink szerint döntés addig biztosan nem lesz, míg el nem dől, ki mennyire lesz erős az új fővárosi hatalmi struktúrában. Mindenki több befolyásra tör: a Tarlós István főpolgármester által irányított városháza mellett a most alakuló csúcscég, a Budapesti Városigazgatás Holding Zrt. (BVH), az ennek alárendelt Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK), a BKV, de még a BKK Közút Zrt. is erősebb pozíciókat szeretne. Forrásaink szerint leghamarabb áprilisban születhet meg a döntés, külön útra tereli-e a főváros a buszüzletágat.

Nemes Gábor, a legtöbb BKV-s buszsofőrt képviselő Egységes Közlekedési Szakszervezet vezetője a VS.hu-nak azt mondta, nem zárkóznak el az önálló BKV-s buszos cég létrehozásától. Annak egyaránt lehetnek előnyei és hátrányai is, de mindeddig konkrétumokat nem közöltek velük, így egyelőre nem tudnak miben állást foglalni.

A BKV tájékoztatása szerint „ésszerű időn belül” elkészül a döntés-előkészítő anyag: „A BKV érintett szakterületeinek szakértői dolgoznak azokon az elemzéseken, amelyek összevetésével ésszerű időn belül megfogalmazható egy – az optimális opciók felvázolását tartalmazó – döntés-előkészítő anyag a főváros részére” – tudatta a VS.hu-val.

A BKV buszos érdekeltségeinek külön gazdasági társaságba szervezése legalább hatéves ötlet. Az akkori vezérigazgató és volt MVM-vezér (utóbbi posztjával kapcsolatban egy 15 milliárdos károkozási perben vádlott), Kocsis István 2008-ban holdingszerű működésről szóló elképzeléssel állt elő. Hét különböző leányvállalatra darabolta volna a közlekedési céget a járműüzletágak szerint haladva – az egyik az Autóbusz Zrt. lett volna –, de ez az elképzelés végül nem valósult meg.

2009 februárjában a Boston Consulting Group írt egy tanulmányt a BKV hatékonyságának javításáról. A tanácsadó cég azt állította, hogy amíg nem megoldott a BKV hosszú távú finanszírozása, addig a holdingszerű működés sem javít a helyzetén. Talált viszont átalakítás nélkül is tartalékokat a rendszerben. A tanulmány szerint a kollektív szerződés racionalizálásával évi 1,9 milliárd, a buszágazat hatékonyabb munkaszervezésével évente 2,1 milliárd, a központi funkciók létszámának racionalizálásával 1,5 milliárd forintos megtakarítást lehetne elérni, egy buszgarázs eladása pedig további 1,2 milliárdot hozhat a konyhára. A buszvezetőknél 16 százalékos leépítést tartott indokoltnak a tanácsadó – mára kiderült, ezt sikerült jóval túlszárnyalni.

A BKK külsős üzemeltetésbe szervezte a BKV vonalainak a felét. A kiszervezések nyertese a VT-Arriva lett, amely mind elvitte a városhatáron belüli járatokra kiírt pályázatokat, míg a városhatárt átlépő vonalakat a Volánbusz kapta. A VT-Arriva nem újoncként lépett be, első alkalommal 1999 szeptemberében, még VT-Transman Kft. néven nyerte el két és fél viszonylat működtetését. Már 100 busszal fuvarozott a volt BKV-vonalakon 2012-ben, amikor ősszel 150, majd 2014 decemberében újabb 200 buszra kapott megbízást a BKK-tól. A VT-Arriva tulajdonosa az Arriva/Deutsche Bahn-csoporthoz tartozó Arriva Zrt., illetve a Széles Gábor üzletember érdekeltségében lévő Videoton Holding Zrt.

Jelenleg már 23 vonalon szolgáltat 611 sofőrrel, és nem kevés pénzről van szó. A decemberi kiszervezés összesen 150 milliárd forint értékű: a VT-Arriva az egyik vonalcsomag üzemeltetését 68,14 milliárd forintos, a másikat 82,16 milliárd forintos ajánlatával nyerte el. A VT-Arriva mindkét esetben 60, illetve opcionálisan ugyanennyi busz működtetésére vállalkozott, ami 130 százalékkal növelhető, a megbízás nyolc évre szól, és még két évvel meghosszabbítható.

A kiszervezésekkel természetesen jelentősen megrendült a BKV pozíciója. Az öt évvel ezelőtt 1300-1400-as buszállományból már csak 700 járműre van szükség. Hozzávetőleg ennyi buszsofőr hagyta el az elmúlt 3 évben a társaságot, 2011-ben még 3000 fő dolgozott, ma 2400. A BKV a fenti tendereken el sem tudott indulni, hiszen a járművei nem felelnek meg a kiírásnak, pénze nincs újakat venni, hitelt pedig a korábbi években felhalmozott adósság miatt nem kap.

A buszágazat leválasztása épp azért lehet indokolt, mert az önálló, tiszta lappal induló cég megszabadulhatna a BKV 60-70 milliárdos adóssága miatti hitelképtelen státuszától. Információink szerint a domináns elképzelés az, hogy a teljes kötött pályás ágazat maradna meg a BKV-nál a cég minden adósságállományával, a buszosok pedig önállósodnának.

A letisztított profilnak köszönhetően idővel összemérhető lenne az önálló BKV-buszcég teljesítménye, hatékonysága versenytársaiéival. A BKV-ban a mai napig úgy látják, azonos feltételek esetén olcsóbban tudnának szolgáltatni, mint a VT-Arriva. Annak ellenére, hogy az Állami Számvevőszék jelentése szerint 2010-ben a legnagyobb összeget a buszok emésztették fel: a BKV 118 milliárdos költségvetéséből 47 milliárdot költöttek azokra, miközben a villamosok üzemeltetésére 27, a metróra 23 milliárdot fordítottak. Annyi biztos, hogy jelenleg nem összehasonlíthatók az adatok, de egy önálló BKV-s buszcég akár eséllyel is indulhatna a főváros tenderein.

Ez feltehetően Tarlós István főpolgármesternek se volna ellenére, aki az elmúlt ciklusban a BKV és a Vitézy Dávid által irányított BKK közötti vitákban, érdekellentétekben rendre a befolyását vesztett BKV pártját fogta, ellenezte a a kiszervezéseket. Emlékezetes volt, amikor 2012 őszén, szembefordulva a fővárosi Fidesz-frakcióval, Tarlós a fővárosi közgyűlésben nem szavazta meg a VT-Trasman 150 buszra szóló megbízását. Nem látta ugyanis biztosítottnak annak két-hárommilliárdos fedezetét a főváros költségvetésében. Igaz, 2013 márciusában aztán Vitézyvel, Orbánnal együtt adta át a Mercedes-buszflottát.

Forrás: http://vs.hu