Budapest fejlesztéséért a mindenkori városvezetés, és a mindenkori magyar kormány felelős. A kormány anyagi támogatása erős és folyamatos, a főváros és a kormány közötti viták beleférnek az együttműködésbe, ami folyamatos párbeszéd mellett hasznos is lehet – mondta a mai Portfolio Lakás Konferencián Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár. A kormány folytatja Budapest fejlesztését a városvezetéssel együttműködve, ehhez a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa nyújt segítséget.

Budapest közlekedésében új egyensúlyra van szükség a közösségi, egyéni autós, gyalogos és kerékpáros közlekedés arányában. Ma 1,7 millió ember él a városban, és majdnem ugyanennyi, 1,4 millió ember ingázik be naponta Budapestre, míg a belváros határát naponta – a járvány előtti időszakban - 3 millióan lépték át.

Az ingázók 2/3-a autóval érkezik, de a belvárosban is 40 százalék az autót választók aránya, a legfontosabb ezért a közösségi közlekedés fejlesztése, azon belül is a kötött pályás közlekedésé.

A kormány céljai, hogy az utazók gyorsabban, kényelmesebben, kevesebb átszállással jussanak el a céljukhoz, kevesebb legyen a dugó és csökkenjen a légszennyezés. Két nagy feladat: a HÉV korszerűsítése és a vasút fejlesztése.

Hetente a HÉV-en 1,5 millió ember utazik, ezt 2 millióra lehetne növelni, kényelmesebbé tenni, lecserélni az átlagosan 44 éves járműparkot. A cél, hogy a külső kerületekben és az agglomerációban is jó legyen élni és közlekedni, ehhez járul hozzá az északi és déli vonalak megújítása. Déli irányban a Duna-parton futó HÉV a soroksári út alatt mélyvezetésben fog menni, az új járművek 2023-2025-ben fognak tudni forgalomba állni, akár 100 km/h sebességgel. Az 5-ös metró 2030-ig megvalósítható, ami a Kálvin térig bevitt déli és északi héveket egy metróval köti össze – ennek tervezését megkezdte a Budapest Fejlesztési Központ.

Óriási kihasználatlan lehetőség Budapest határán belül és az agglomeráció irányába a vasút. Münchenben 2-3-szor annyian használják az elővárosi vasutat, a budapesti agglomerációs vasúti stratégia 2020-2040 közötti célja, hogy az elővárosi vasút forgalma megduplázódjon. A MÁV és HÉV teljes hazai személyforgalmának 74 százaléka Budapesthez és környékéhez kapcsolódik, de az elmúlt években a fejlesztési források 3-4 százaléka érkezett csak ide. Emellett meg kell említeni a Galvani híd megépítését is, ami 30-55 ezer gépkocsival csökkentheti a belváros forgalmát.

A kormány elfogadta a rozsdaövezeti területeken a városi otthonteremtési programot, létrehozta a barnamezős akcióterületek fogalmát így a cél, hogy az önkormányzatokkal egyeztetve állapítsa meg a barnamezős területeket. A kijelölt területeken épülő lakások áfája 27 helyett 5 százalék lesz, valamint a lakásbérlet áfamentességet kap. Kétfajta rozsdaövezetet kell megkülönböztetni: azonnali akcióterületek (ennek kijelölése fog megtörténni idén) közép és hosszútávú akcióterületek (ezek nem azonnal fejleszthetők, nincsenek rajta projektek, rendezetlenek a jogi viszonyai, noha Budapesten 3000 hektárnyi ilyen terület van) Az egyre magasabb ingatlanárak kiszorítják a lakosok egy részét a városból, emellett a fiatalokat beszorítja a családba, így a cél, hogy lakhatás a városban szélesebb rétegek számára legyen elérhető, és a fiatalok lakhatásának segítése.

Egy nemzetközi felmérés szerint az a jó, ha egy lakosra 9 négyzetméternyi minőségi zöldfelület jut, Budapesten ez ma 6 négyzetméter. A közparkok fontossága különösen járvány idején mutatkozott meg. Szeretnénk a városvezetéssel közösen egy nagy közparkprogramot indítani, és 10 év alatt hat nagy közparkot rendbe tenni.

Forrás:http://profitline.hu/