Az elmúlt hetekben több helyen is elhangzott, hogy tíz év alatt mintegy 200 ezerrel emelkedett a főváros útjain a személyautók száma. A Lánchíd felújítása kapcsán mi is megnéztük, hogy az egyes hidakat mennyien használják naponta a budapesti közlekedők, ezúttal viszont arra voltunk kíváncsiak, hogy ezzel összefüggésben hogyan alakul a kerékpárforgalom a főváros hídjain. A BKK, megkeresésünkre átadta az ezzel kapcsolatos legfrissebb adatokat.

Bár a budapesti kerékpárosok száma jelentősen magasabb ma, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt, az infrastruktúra kiépítése ezt nem minden esetben követte. A BKK frissen kinevezett vezérigazgatója, Dr. Varga Ivett elmondta, hogy a jövőben a városi közlekedésben a környezettudatos megoldásokat tervezik erősíteni, ami a járműmegosztásokon túl a kerékpárt is magába foglalja.

Jelenleg 8 milliárd forintot is meghaladó kerékpáros fejlesztés van folyamatban, és hamarosan elindul az EuroVelo hiányzó fővárosi szakaszának előkészítése is. A jelenleg belvárosi autópályáknak tekinthető útszakaszok humanizálását és forgalomcsillapítását is vizsgálják, ennek része a Nagykörút (kerékpáros szempontú) újragondolása is.

A nagyobb bevezető utak mentén már láthatunk kisebb-nagyobb P+R parkolókat, a kombinált utazások egy másik módja a B+R azonban Budapesten még gyerekcipőben jár. A holland városokban jellemző, hogy a központi pályaudvarok mellett hatalmas kerékpártárolókat építenek, így összekapcsolva a vasúti és a kerékpáros közlekedést. Az európai rekorder 12 500 kerékpáros kapacitással eddig az utrechti kerékpártároló volt, amit most taszított le a trónról a genti főpályaudvar mellé épített 17 ezer férőhelyes tároló.

A vasút tömegközlekedésbe való hatékonyabb bekapcsolásáról egyébként Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója is többször beszélt, így a tervek megvalósulása akár - holland mintára - a kerékpáros közlekedést is erősíthetné.

Hogy pontosan mennyien használják Budapesten ezt a közlekedési módot arról kevés az elérhető információ, éppen ezért a BKK-hoz fordultunk, akik megadták a legújabb, 2018 őszi forgalomszámláláson alapuló számaikat arról, hogy az egyes budapesti hidakon mennyi kerékpáros halad keresztül naponta. A számok mindkét irányt lefedik, vagyis a Budáról Pestre és a Pestről Budára tartó kerékpárosok számát is tartalmazzák.

Ezek alapján megállapítható, hogy a vizsgált őszi napon a Margit hidat használta a legtöbb kerékpáros, ahol közel 7000 átkelés történt. Ez egyébként a teljes járműforgalom arányában is jelentős, mintegy 12 százalékos részesedést jelent. A második helyen álló Szabadság hídon is közel 4000 kerékpáros halad keresztül naponta, ami azt jelenti, hogy a híd teljes járműforgalmának negyedét a kerékpárosok adták. A dobogó harmadik fokán álló Árpád hídon a vizsgált napon 3600 kerékpáros haladt át, de 2000-nél többen használták még az Északi vasúti összekötő hidat, a Lánchidat és a Petőfi hidat is.

A kerékpáros közlekedés elterjedéséhez illeszkedik Erő Zoltán, Budapest új főépítészének kompakt város koncepciója is, amelynek lényege, hogy a város szétterülése helyett az elhagyott ipari területek és átmeneti zónák felélesztésével mentesítenék a várost a további terjeszkedéstől. A 90-es évek eleje óta a fővárosnak 300 ezerrel csökkent a lakosságszáma, akik nagy része az agglomerációba költözött ki. A nagyobb távolság miatt azonban onnan már kevesen járnak kerékpárral a városba. Ha azonban a belvároshoz közelebb valósulnának meg fejlesztések, ezáltal kisebb távolságra lennének a szükséges intézmények és munkahelyek, közvetett módon a kerékpárhasználat aránya is növekedhetne.

A főváros új vezetőinek tervei tehát ambiciózusak és külön pozitív, hogy egymástól függetlenül is a fenntartható közlekedés irányába mutatnak, a kérdés most már az, hogy mikor és milyen formában valósulhatnak meg a szakértők által beharangozott jó megoldások.

Forrás:https://www.portfolio.hu/