Milyenek a budapestiek? – erre volt kíváncsi az ELTE Társadalomtudományi Karának Módszertani Kutatóközpontja. A kutatásból kiderül, hogy egy átlag fővárosinak 209 ismerőse van, egyáltalán nem szeretne felhőkarcolókat, és a belbudai kerületek lakói inkább elmennének szavazni, mint a külpesti kerületben lakók. A legnagyobb problémának pedig a közlekedést tartják.

A budapestiek – ha baj van - akkor számíthatnak az ismerőseikre, és nagyon fontosak számukra az informális kapcsolatok is. Főleg betegség esetén számítanak az ismerőseikre, 70 százalék tudna orvost szerezni barátainak, ellenben a munkához jutásban nem nagyon tudnának segíteni egymásnak (30% tudna segíteni). A romákban és a börtönviseltekben kevésbé bízunk meg, míg mondjuk a civil szervezetek tagjaiban vagy a templomba járó emberekben.

A kutatásból az is kiderült, hogy egy átlagos budapestinek 209 ismerőse van. Ez az a szám, akivel, ha szembetalálkozunk az utcán és megismerjük. A tanulóknak és a diplomásoknak sokkal nagyobb a kapcsolati hálója, mint mondjuk a szakmunkásoknak vagy a nyugdíjasoknak.

A viszonylag alacsony politikai aktivitás mellett az önkormányzati képviselőktől leginkább azt várják a pestiek, hogy javítsák az életkörülményeiket. Legkevésbé azt várják el tőlük, hogy lehessen hozzájuk fordulni, ha valami baj van. Az emberek elsősorban a helyi újságokból, tévékből tájékozódnak a helyi ügyekről, és csak másodsorban az ismerősöktől vagy még kevésbé az önkormányzat hivatalos honlapján.

A budapestiek leginkább arra panaszkodtak a kutatóknak, hogy magas a rezsi, bár ennek mértéke is csak a jövedelemhez képest sok. Ahol gondot okoz a rezsi, ott a háztartás jövedelmének a felét elviszi, ráadásul a legszegényebb budapestieknek az sem ismeretlen az, hogy nincs pénz élelmiszerre, rezsire vagy ruhára, míg a leggazdagabbaknak nem is hallottak ilyen problémáról.

A budapestiek egyáltalán nem szeretnének felhőkarcolókat, mindössze 15 százaléknyian szeretnének ilyen épületet. Legkevésbé az LMP-sek és a jobbikosok támogatják a felhőkarcoló-építést. A budapestiek plázákat sem szeretnének, sokkal inkább kisebb üzleteket preferálják. A jobboldaliak pedig sokkal plázaellenesebbek, míg azok, akiknek van a környékükön pláza, azok még kevésbé szeretnének ilyet. A plázákkal ellentétben a sétálóutcákat nagyon szeretik a budapestiek, főleg a belvárosiak szeretnek korzózni. Emellett minden harmadik budapesti azt szeretné, ha nem hajtanának be a belvárosba autók.
Budapesten mindegy, hogy az ember autózik vagy tömegközlekedéssel megy A-ból B-be, ugyanannyi időt töltenek közlekedéssel (71 percet). Egyedül a biciklisek járnak jobban, ők jóval kevesebb időt töltenek utazással (40 percet).

Ugyanakkor a budapestiek a közlekedést és a tömegközlekedést tartják a legnagyobb problémának, emellett a munkalehetőségekkel is problémájuk van.
A munkavállalásról is faggatták a pestieket. A fiatalok inkább a magánszektorban dolgoznak, és a budapestiek sokkal többet dolgoznak, mint napi 8 óra (heti 48 órát dolgoznak), míg a férfiak többet dolgoznak, mint a nők. Ami fontos a budapestieknek: egy biztos és érdekes állás. A magas fizetés és az előrelépési lehetőségek kevésbé fontos dolog a budapestieknek - írja az origo.hu.

origo.hu
Kép: OrientPress archívum

http://orientpress.hu/118789