Sziasztok! "Azt hiszem a XIII.kerületi Önkormányzat sokat tett azért, hogy a régi  lepusztult részeket megszüntette, és új arcolatot teremtett a kerület ezen részein.-Köszönet-!"Na neee. :D Én Angyalfölfön lakom, ráadásul a Béke térhez közel. Nekem picit árnyaltabb képem van a kerületről... Nem nevezném a XIII. kerületet ratyinak, mert nem az, egyik-másik része valóban tiszta. A Béke-tér környékét rendberakták, még egy kutyaól nagyságú játszótér is került oda. Vao. A lakóparkos házak amiről írsz, semmivel sem különbek vagy szebbek, mint a panelok...esetleg újabbak, kíváncsi vagyok fognak-e ezek a magyar építőipari remekművek 30 évnél tovább állni. Ez persze nem XIII. kerület beli probléma, itt inkább a betörések meg az autólopások a probléma, meg a sok kutyagumi, a járdán parkoló autók és a sok szabálytalnul lerakott szemét meg a szelektív hulladékgyűjtők hiánya. Persze lehet itt élni, csak neee ferdítsük a valóságot, mert kinek jó az?

Válasz

Szia Rózsika!Köszönetképpen fogadd ezt a rózsát (Igaz, nem margitszigeti...)Köszi: Bogyó :-) 

Válasz

Most ennyi! Jó olvasást! Legyen szép napotok! Sziasztok:Rózsika

Válasz

Folytatás.Az egykori Fürdő-szigetet 1872 és 1875 között elkotorták, majd a Margit-szigethez csatolták a Festő-szigetet. 1901-ben megépült a szárnyhíd, ami lehetővé tette a sziget szárazföldről történő megközelítését is.Egy 1908-ban hozott törvény mondta ki, hogy a főváros a szigetet teljes egészében megvásárolja József főhercegtől, és innentől kezdve örök időre a közvagyon részévé, nyilvánosan kertté kell tenni. A következő évben rekonstruciós és építési munkálatokba kezdtek a szigeten. Ekkor húzták fel a Víztornyot is.Az I. világháború hátráltatta a munkálatokat, a sziget szépítésén fáradozó munkásokat behívták katonának, így az építkezések 1920-ig szüneteltek. 1921-ben megépült a Palatinus Strandfürdő, amely teljeséggel fellendítette a sziget nyári forgalmát.Ettől az évtől kezdve folyamatosan épültek ki a vendéglők, cukrászdák. Fellendült az evezős élet, a fürdőktől északra versenyteniszpályát építettek, délre lovaspólópályát alakítottak ki. Hajós Alfréd tervei alapján 1931-ben felhúzták a világ első, fedett versenyuszodáját.

Válasz

József nádor 1847-ben bekövetkezett halálát követően a szigetet bérbe adták. A kiegyezés évében a sziget József főherceg tulajdonába került. A főherceg volt a sziget második "felújítója". Megbízta Zsigmondy Vilmost, végezzen felméréseket a sziget melegvízforrásait illetően. Találtak is forrást,amely a fúrásoknak köszönhetően 118 méter mélységből tört fel. Ez szolgáltatta alapját az 1869-ben elkezdett fürdő megépítésének, amelyet Ybl Miklós klasszicista stílusban valósított meg. Időközben parkosítottak, vendéglőt, fogadót építettek a szigeten. Ugyanebben az évben József főherceg megnyitotta a szigetet, amelyen beindult a lóvonat. Majdnem hatvan évig közlekedett, mígnem a lovakat 1928. április 10-én felváltotta a busz. Újra megindult a sziget forgalma, rengetegen lepték el nap mint nap. Ünnepek, jubileumok helyszínéül szolgált, júliusban pedig Szent Margit tiszteletére rendeztek népünnepélyt.

Válasz

Sziasztok!Megint itt vagyok:))))Folytatom a Margit-sziget történetét: 

Válasz

Köszönjük szépen!

Válasz

Hát ennyit  szedtem össze.Jó olvasást!Legyen szép estétek!Sziasztok:Rózsika

Válasz

A Hajós Alfréd uszoda története:A hazai sikereknek köszönhetően felmerült az igény egy olyan uszoda megépítésére, ahol a sportolók télen is edzeni tudnak.Hajós Alfréd tervei mellett Kracsun Virgil ,Sebestyén Artúr és még számos neves építész nyújtotta be terveit a pályázatra, amelyek közül az 1896-os olimpia gyorsúszóbajnokáé bizonyult a legjobbnak.Ezek alapján kezdődhetett meg az uszoda építése 1929-ben.Helyszínéül a Nemzeti Úszósport Alapítvány Margit-szigeti telkét választották.A 33,3 * 18 méteres úszó- és egy 16 * 16 méteres tanmedencét végül 1930-ban vehették birtokba sportolóink, akik a téli edzés lehetővé tételét számtalan aranyéremmel és dobogós eredménnyel háláltak meg. Az 1935-ös év körüli kutatások következtében 311 méter mélyről, 71 Celsius - fokos gyógyvíz tört felszínre.Innentől kezdve a Nemzeti Sportuszoda és a mellette lévő ásványvíztöltő üzem melegvízellátását ebből a kútból fedezték.Ugyanebben az évben elkészült egy ötvvenméteres nyitott versenymedence is, amit lelátókkal vettek körül.  Ennek építésze Csonka Ferenc, statikusa pedig csonka Pál volt. Később megépítettek egy műugrótornyot is, a hozzá tartozó medencével.A háború szerencsére aránylag megkímélte az uszodát.Ennek köszönhetően a háború befejeztével nem a romokat kellett újra felépíteni, hanem tovább lehetett fejleszteni a sportuszodát.Az egyre nővekvőszámú fürdöző miatt napozóteraszokat építettek ki, majd 1958-ban egy 33,3 méteres és egy 25 méteres medencét is átadtak.Az uszoda 1975-ben vette fel tervezője, Hajós Alfréd nevét.Azóta nem csupán a sportolók, hanem egész Budapest uszodájává vált, és a téli hónapok mellett egész évben előszeretettel látogatják.

Válasz

Sziasztok!Ha nem untatlak benneteket, akkor most is irok egy kicsit.

Válasz