Az elmúlt 20 év alatt a budapesti belső kerületek területén válogatás nélkül bontották a régi (sokszor műemlék) lakóépületeket. Helyükön ma már 7-10 emeletes (beton, acél és üveg) irodaépületek láthatók. Szinte teljes a beépítettség. A zöldfelület területe teljesen lecsökkent, már csak 0,1 - 0,3 m2/fő. A Fővárosi Önkormányzat által készített keretszabályzat (BVKSZ) alkalmatlanságát kiválóan mutatja a Kálvin téren látható irodaépület, ami a Nemzeti Múzeum épületét is részben eltakarja.
Valóban szükség volt a belső városmag történelmi épületeinek rombolására és a 30-40 év múlva lebontásra kerülő beton-förmedvények építésének engedélyezésére?
A Fővárosi Közgyűlés tagjai akkor is ilyen építési szabályozást hoztak volna létre, ha a többségük nem a kertvárosokban vagy Budapest határán túl lakik?

Úgy tűnik, hogy a belső városmagot csak a civilek (a lakók) akarják (már ami még menthető!) megmenteni.

Győzhetnek-e a civilek a korrupcióval, a pártpolitikai és hatósági hatalommal szemben?

2009.07.14-én kedden (08:30-kor) lesz a Fővárosi Bíróság új épületében (1027 Bp. Csalogány u. 47-49. fsz. 2.) a Nagydiófa u. 5. és 9. sz. alatti társasházak (felperesek) által kezdeményezett peres eljárásnak, a Nagydiófa u. 8.sz. alatti ingatlanra kiadott elvi építési engedély felülvizsgálatának tárgyalása.

Az erzsébetvárosi lakók egy csoportja így próbálja elérni, hogy álljon le az ingatlan-panama Belső-Erzsébetvárosban. A pereskedés egyetlen, bontásra kijelölt régi ház megmentése érdekében folyik. A Nagydiófa utca 8. alatti épület-ingatlan 150 éves, a XIX. század hangulatát őrző, egyemeletes kis ház, amelyhez hasonló már nincs is a negyedben. A kérdés az, hogy világörökségi területen lebonthatja-e a meglévő épületet az új tulajdonos azért, hogy a helyére egy hétemeletes új épület építsen.

Az ingatlan-panamának ugyan (a volt képviselőiken keresztül) a VII. kerületi önkormányzat és a Polgármesteri Hivatala a főszereplője, azonban - a lakók feltételezése szerint – felelősség terheli a monstrum beruházásoknak zöld utat engedő Regionális Közigazgatási, ill. most már Államigazgatási Hivatalt, a Fővárosi Önkormányzatot, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, sőt magát a Kulturális és Oktatásügyi Minisztériumot is.
Persze az ingatlan-panama két fő felelőse (a két erzsébetvárosi önkormányzati bizottsági elnök, a volt trafikos és segéd-házfelügyelő meg a villanyszerelő panama-király) már az Főügyészség által „rácsos védettségben” van, azonban biztosan nem „csak ketten” szavazták meg a BVKSZ-re alapuló helyi építés-szabályozást. Bár a „tűz mellettiek” többnyire „lakást szereztek maguknak” a képviselőségük ideje alatt, az ő felelősségüket senki nem vizsgálja?

A nyilvános tárgyalású per azt célozza, hogy az önkormányzati és hatósági törvénysértést mondja ki a bíróság, és semmisítse meg az épületre kiadott elvi építési engedélyt.

LAKSZ
1410.Pf.188.

Győzhetnek-e a civilek a korrupcióval, a pártpolitikai és hatósági hatalommal szemben?