Női parkoló, akadálymenetes járdán kopogó tűsarok, híres nőkről elnevezett közterek, több térfigyelő kamera, intenzívebb közvilágítás. Néhány mozzanata Szentendre legújabb, nőbarát programjának. Bécs és Párizs után ezentúl Szentendre is nagyobb figyelmet fordít a gyengébbik nem igényeire.

Ideje volt már leporolni

A kontinensen elsőként Bécs, majd nem sokkal később Párizs utcáin is előtérbe kerültek a szebbik nem Magyarországon eddig feledésbe merült szempontjai. Eddig. Ugyanis a két nagyváros után immár Szentendre is „nőbarát városként” határozta meg önmagát.
Történt ugyanis, hogy Szentendre polgármestere, dr. Dietz Ferenc egy női magazint lapozgatott, amikor Európa nőkre szabott városairól olvasott egy érdekes cikket. Az ötlet annyira megtetszett neki, hogy nem sokkal később a képviselő-testület elé terjesztette javaslatát. A városvezetők – a polgármestert leszámítva – eleinte berzenkedtek a gondolattól, egészen addig, amíg be nem futottak a városban élő emberek által kitöltött kérdőívek.

A felmérésből kiderült: a lakosságnak nagyon tetszik az ötlet, támogatják, hogy az eddigi Szentendrét meghatározó szavak között („kultúra városa”, „okos”, „zöld”, „megújuló”, „együttműködő”) helyett kapjon a település „nőbarát” jelzőt is. A képviselők ilyen körülmények között már hajlandóak voltak a javaslat mögé állni, és ők is rábólintottak arra, hogy ezentúl a városfejlesztési szempontok között hangsúlyos helyet kapjanak a kifejezetten nők életét megkönnyítő intézkedések, fejlesztések. A nemzetközi példákból is építkező Szentendre polgármestere arról is beszélt egy női fogyasztási szokásokat vizsgáló konferencián, hogy a város utcáin kívül Szentendrét, mint márkanevet is „ideje volt már leporolni”. Tény: a kisebb, főként az idegenforgalomból élő települések számára az életben maradás feltétele, hogy definiálják önmagukat, igaz Szentendre nem tartozik az anyagi nehézségekkel küszködő települések közé. A Duna menti városka Magyarország kilencedik leggazdagabb kistelepülése, nem véletlen, hogy egyes felmérések szerint – kis túlzással – mindenki szívesen élne Szentendrén.

Megkezdődtek a fejlesztések

Ha az anyagi helyzete tehát nem is, a város demográfiai mutatói vitathatatlanul indokolttá teszik a nőbarát kezdeményezést. A városban 25 ezer fő él, de 78 ezerre tehető a térségi lakosság aránya, ebből 6000 gyermek. Évente átlagosan 200 gyermek születik, sok fiatal, családos ember él a „sajátos, mediterrán hangulatú mikro-kulturális központban”, ahol egy nagyon tudatos városfejlesztési koncepcióba illesztik az új, de nagyon is népszerű elemet. A tervszerű és tematizált fejlesztések 2006-ban a bizalomerősítés jegyében teltek, 2007-et pedig a koncepciók évének nevezték el. 2008 a pályázatok, az idei pedig a beruházások éve Szentendrén. Az újabb projekteket már női szemmel is figyelik a városvezetők, és emellett figyelemreméltó mozzanata a történetnek, hogy nemcsak tervekről, hanem megvalósuló, folyamatban lévő fejlesztésekről is beszélhetünk.

Dr. Dietz Ferenc már áprilisban arról tájékoztatott, hogy „megkezdődtek Szentendre utcáin, közterein és intézményeiben az elsősorban hölgyeknek könnyebbséget jelentő kisebb-nagyobb átalakítások. Ennek folyományaként a belváros több pontján, illetve az iskolák és bevásárlóközpontok környékén szélesebb, könnyű ki- és beszállást biztosító, jól megvilágított és a forgalomtól védett „női” parkolóhelyeket alakítanak ki, s ahol lehet, a járdákat, lépcsőket is babakocsival „járhatóra” igazítják. Több térfigyelő kamerát helyeznek el a hölgyek által leggyakrabban látogatott intézményekhez, szolgáltató egységekhez vezető útvonalakon (a kritikus pontokat női javaslatra választja ki a testület). Több közintézményben lesznek játszó- és pelenkázó sarkok, és újfajta piktogramok kihelyezését is tervbe vették. A közlekedési lámpákon például a női kerékpár rajza is megjelenik majd” – olvasható a polgármester akkor kiadott közleményében.

                                              A nők városa: Szentendre Réti Dóra

Gender budgeting

Érdekes, hogy a folyamatosan bővülő program a polgármester szerint alig igényel többletköltséget, „ám általa kellemesebbé, élhetőbbé tehetik a szentendrei hölgyek számára közvetlen környezetüket, és gesztust gyakorolhatnak a gyengébb nem felé, ami mindenképp megtérül”. A polgármester a „Nőbarát városról” tartott előadásában nem rejtette véka alá, bizony voltak olyanok, akik megkérdőjelezték a program létjogosultságát, mondván, nem biztos, hogy válság idején ilyenekre kell költeni a pénzt. A „gender budgeting”, azaz a nemekre érzékeny költségvetés mellett azonban Dr. Dietz Ferenc teljes vállszélességgel kiállt: „azt, hogy mire áldozunk, mi az, amire hajlandóak vagyunk nagyobb figyelmet fordítani, azt mi döntjük el” – reagál határozottan a szkeptikusok kórusára a polgármester, aki az anyagiak kapcsán megjegyezte: tapasztalataik szerint a kisebb odafigyelést igénylő dolgok törvényszerűen kevesebb pénzbe, míg a program nagyobb odafigyelést igénylő elemei többe kerülnek. A fejlesztések, nőbarát változtatások átstrukturálták a város pénzügyi terveit: az esélyegyenlőség, az igazságos foglalkoztatás jegyében nőbaráttá alakították például a hivatalokat. Az intézmények nyitva tartásával összehangolták a tömegközlekedést.

A program kapcsán a legnagyobb port természetesen a „női parkolók létesítése” verte fel. Néhányan háborogva olvastak a nők parkolási technikájával kapcsolatos sztereotípiákat felerősítő fejlesztésről, de a polgármester mindenkit megnyugtatott: nem azért létesítenek nagyobb parkolókat, mert a nők nem tudnak parkolni, hanem azért, mert ők általában családdal, bevásárlásból cihelődnek, több cuccuk van, ebből következik, hogy több helyre van szükségük, mint a férfiaknak. Ezeket a parkolóhelyeket egyébként külön piktogrammal jelzik majd, de arra is törekszenek, hogy kevésbé forgalmas, jól megvilágított, akadálymentes járda közelében elhelyezkedő kocsihely jusson a hölgyeknek.

Macskakő vs. tűsarkú

A megkülönböztetett figyelmet nőknek szóló rendezvények, szakmai napok (Születés hete, Városi Nőnap, Esélyegyenlőségi nap, Anyatej Világnap, Nagycsaládosok Napja) segítségével is próbálják erősíteni, hangsúlyozni, de szobrokat állítanak, utcákat és köztereket is elneveznek majd a női nem jeles képviselőiről. „Az erőteljes civil támogatással megvalósuló programok, kezdeményezések azt az üzenetet kívánják erősíteni, hogy jó nőnek lenni, jó itt lakni, jó ide utazni” – mondta Dr. Dietz Ferenc, aki szerint a legnagyobb kihívást a „tűsarokvédő burkolat kialakítása” jelenti. Azt még pontosan nem tudni, hogy Szentendre emblematikus tartozékának számító macskakövek és a magas sarkú cipő összeférhetetlenségét hogyan fogja feloldani. Mindenesetre a Kossuth Lajos és János utcák felújítása során már akadálymentesítették a járdákat, ahogy a Polgármesteri Hivatal akadálymentesítésével is végeztek. Itt nagyon népszerűek az ügyintézés idejére a kisebbeket lefoglaló játszósarkok, de a földszinten pelenkázókat is kialakítottak.

Megtérülő befektetés

„És hogy ez miért jó? Mik a városfejlesztés előnyei?” – tette fel a kérdést a polgármester, aki rögtön meg is válaszolta azt. „A tudatos városfejlesztési stratégia elsődleges célja az életminőség javítása, valamint az, hogy biztonságosabb és kellemesebb város legyen Szentendre női szemmel. Élhetőbb kisvárost szeretnének kialakítani, ahogy a lokálpatrióta tudat erősödik, ezáltal nő annak turisztikai vonzereje, ami viszont több munkahelyet, több helyi adót generál” – mondta Dr. Dietz Ferenc. Ennek érdekében a polgármester azt javasolta a Területi Önkormányzatok Országos Szövetségénél (TÖOSZ), hogy a fel nem használt forrásokat esélyegyenlőségre, ezen belül is a nőbarát programokra költsék, illetve, a női parkolók jelzését és funkcióját a KRESZ szabályozza.

A további tervek megvalósításába a vállalkozókat, cégeket is bevonnák, hasonlóan a kormányzati pályázati forrásokhoz. Az önkormányzat az eddigieknél jobban támogatná a részmunkaidőt, de további partnereket is keresnek a megvalósításhoz, a program folyamatosan bővül.

Forrás:Ingatlan.com