A szomszédok dühösek, mert bebetonozták a kilátásukat, a tulajdonosok viszont sikertelenül próbálkoznak vagy csak kivárnak az eladással mindaddig, amíg pang az ingatlanpiac. Van azonban olyan évek óta üres monstrum is, amelyik rövidesen újra kinyithat. A Postapalota, a MÁV kiürített székháza, a SZOT-szálló és egy bezárt uszoda: fővárosi kísértetházakat bemutató összeállítása folytatásában az [origo] fotósokkal eredt újabb négy üresen tátongó budapesti épület nyomába. Kettőben még működik a páternoszter.

Postapalota a Krisztina körúton

Mi ez?
A Postapalota a Széll Kálmán téren, a Krisztina körút 6-8. szám alatt. 1924-ben épült és a Magyar Posta székházaként működött egészen 2008-ig. Az épületet Sándy Gyula műegyetemi tanár tervezte, az épület a második világháborúban használhatatlanná vált. Ezután korának legmodernebb technológiáját alkalmazva újult meg. A helyreállítás után a vezérigazgatóság 1947 közepén kezdte újra a működését az épületben, és ott is maradt egészen 2008-ig.

A Magyar Posta Zrt. 2007 novemberében azzal az indoklással hirdetett nyilvános pályázatot a száz százalékosan tulajdonában lévő ingatlan értékesítésére, hogy az épület korszerűtlen, a felújítása pedig túl sokba kerül. A WPR Primus Kft. egyedüliként nyújtott be pályázatot és 2008. március 28-án kötött szerződést a 19 ezer négyzetméteres Posta-székház megvásárlásáról (a vételár több mint négymilliárd forint plusz áfa volt).

Az épület belsejében készült képekért kattintson a fotóra! (Fotó: Mudra László)

Kié?
2008 óta a WPR Primus Kft. a tulajdonos.
 
Miért nem működik?
A WPR az [origo]-nak azt nyilatkozta, hogy előkészületi munka zajlik az épület irodaházként való hasznosítására, erre az építési engedélyt júniusban szerezték meg.
 
Mik a tervek?
Szakértők korábban azt mondták, hogy az épület szállodának, esetleg irodaháznak alkalmas, végül az MTV-székházhoz hasonlóan itt is a luxusiroda koncepciója győzött: az épület teljes műemléki felújítását követően hét irodaszintjén úgynevezett "A" kategóriás irodaterületeket alakítanak ki. A földszinten drogéria, kávézó, étterem és papírírószer nyílik, melyeket az utcafrontról lehet majd megközelíteni. A legfelső szinten teraszkapcsolatos, panorámás, reprezentatív irodaterek jönnek létre. A telek alá háromszintes mélygarázst terveznek. Megújul a főlépcsőház első két szintjéig futó eredeti édesvízi mészkő és az ott működő műemléki védettséget élvező páternoszter. A felújítás során környezettudatos épületté akarják átalakítani a műemléki védettségű házat.

Mi van bent?
A Magyar Posta által hátrahagyott üres, jórészt lepusztult irodaterek. A ház kívülről jó állapotban van, bent az egyik sarki helyiségben egészen a közelmúltig egy gyorsnyomda működött, ami csak nemrég zárt be. Az egyik belső udvar közepén az épület hőközpontjának kéménye áll, ami hatalmasnak tűnik a szűk udvarban. A gyalogos főbejárati porta  az épület méreteihez képest szerény kialakítású, a páternoszter pedig kellemesen nosztalgikussá teszi a hely hangulatát. A folyosókon szinte teljesen egyforma irodák sorakoznak, nem túl nagy a változatosság, csak egy-egy ottfelejtett ablakmatrica töri meg a monotóniát. Az épületben viszonylag rend és tisztaság van. A legfelső szinten az ebédlő és az igazgatói dolgozószoba vagy inkább rezidencia található kandallóval, faburkolatokkal és óriási térrel. Innen nyílik egy hatalmas tetőterasz is, ami a Vár felé néz. A földszinten egy teljes postahivatal maradványai láthatók. Az épületben a Magyar Telekom kapcsolóközpontja működik, ezekre a Magyar Telekomnak örökös használati joga van.

A rózsadombi SZOT-szálló

Mi ez?
Budapest egyik legszebb pontján álló legcsúnyább kísértetház. Az épület 1971-től húsz éven át SZOT Panoráma Szállóként üzemelt nevéből eredően csodás kilátással. A rendszerváltást követően funkcióját vesztette, azóta üresen áll. Nehezen követhető és botrányokkal pettyezett tulajdonosváltások után az épületet 2007 végén kezdte újjáépíteni a KÉSZ Kft., akit a Pro-Hill nevű cég bízott meg. Ők a 21 méteres házra még tíz métert rá akartak húzni, de az építési engedélyt városkép megsértése miatt már 2006-ban megtámadta a Budapest Világörökségéért Alapítvány a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnál. 2007-ben úgy tűnt, hogy mégsem szállodát, hanem luxusapartmanokat tartalmazó társasházat csinálnak belőle. Majd újabb zavaros évek után az épületet 2009-ben elárverezték, majd a CIB Bankhoz került. A CIB Lakáslízing Zrt. már a korábbi években részt vett a projektben.

Még több képért kattintson a fotóra! (Fotó: Tuba Zoltán)

Kié?
A CIB Bank tulajdonában van.  

Miért nem működik?
Mert pang az ingatlanpiac és a tulajdonos kivár az eladással.

Mik a tervek?
"A CIB Bank a SZOT-szálló esetében mérlegeli a különböző lehetőségeit, ezek közül a legvalószínűbb, hogy  középtávon, amint azt az ingatlanpiaci trendek lehetővé teszik, az ingatlant értékesíteni fogja" - írta az [origo] érdeklődésére a bank kommunikációs osztálya.

Mi van bent?
Azt sajnos nem tudjuk, mivel nem kaptunk engedélyt a belépésre. Annyit messziről is lehet látni, hogy az épület visszabontva, csontvázszerűen éktelenkedik a Duna fölött. A kerítéstől szemlélve kicsit olyan a hangulata, mintha tényleg egyik napról a másikra hagyták volna abba a munkát, szétszórt szerszámokat ugyan nem lehet látni, de deszkák és téglák valószínűleg már évek óta mozdulatlanul hevernek ott. Valószínűleg szép a kilátás az épületből, a mögötte lévő házak lakói viszont dühösek, hogy a Duna helyett csak egy betonmonstrumot látnak maguk előtt, ezért leginkább az épület lebontásának örülnének. A monstrum mellett a földszinten van egy medencének tűnő kibetonozott gödör is. Egy kerületi önkormányzati ellenőr éppen látogatásunk idején talált a szálló kapuja mellett parlagfüvet és az udvarba benézve is látott egy tövet. A Vérhalom utcának ez a lenti része - ahol a szálló is van -, mintha nem is tartozna az utcához: míg a fenti részt teljesen felújították, az utca új aszfaltot kapott, erre a részre a gazzal benőtt töredezett beton jellemző.

MÁV-székház az Andrássy úton

Mi ez?
Ez volt a Magyar Államvasutak vezérigazgatósági épülete az Andrássy út 73-75. szám alatt, amíg a MÁV át nem költözött a Könyves Kálmán körúti Parkway irodaházba. A vasúttársaság a költözést korábban elsősorban azzal indokolta, hogy a cég irányító apparátusa Budapesten öt helyszínen volt, amelyből hármat béreltek. Az érvek között szerepelt továbbá, hogy a MÁV Andrássy úti székháza műszakilag "leromlott állapotban" van. Az utolsó nagyobb részleges felújítás is több mint húsz éve történt az épületben, ezért a MÁV szerint az irodaházat nem lehetett gazdaságosan üzemeltetni.

Még több fotóért kattintson a képre! (Fotó: Mudra László)

Kié?
A MÁV Zrt. a tulajdonos.

Miért nem működik?
Mert miután kiköltözött belőle a MÁV, hasztalanul próbálja eladni. "Az épülethasznosítás lehetőségeit jelentősen befolyásolja az elmúlt években kialakult gazdasági és ingatlanpiaci válság, ezért a MÁV a jelenlegi helyzetben - bár folyamatosan vizsgálja a szóba jöhető hasznosítási lehetőségeket, - a csekély számú potenciális érdeklődő és a banki finanszírozás híján eltűnt ingatlanfejlesztők miatt egyelőre nem bocsátkozik egy esetlegesen előnytelen értékesítésbe" - értesült az [origo] a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságától.

Mik a tervek?
Továbbra is az eladás. A MÁV erről ezt írta: "Folyamatosan figyelemmel kísérjük az ingatlanpiacon történő változásokat, illetve egy ideális piaci körülmények között is előnyös értékesítés elől sem zárkózunk el." Amíg ez bekövetkezik, minimálisra csökkentették az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket, az épületen elsősorban állagmegóvó és hibajavítási munkákat hajtanak végre. A sajtóban öt-hat milliárdos vételár szerepel, a MÁV ezt az [origo]-nak nem erősítette meg.

Mi van bent?
Benyomásunk alapján ennél rosszabb állapotban lévő ingatlanokban is működnek állami szervek. Az épület hatalmas: egy folyosó vagy szint már önmagában is óriási, mindez négy szinttel megszorozva még nagyobb; egy ekkora épületben jó eséllyel egy multi láthat fantáziát. Két belső udvara is van, így felülnézetből - néhány kis nyúlványát leszámítva - egy nyolcast formál az alaprajz. A kapualjak nagyon impozánsak, a páternoszter működőképes. Az irodákban a falakon mindenhol hálózatról működő egyen-óra, melyek mindegyike déli 12-t mutat. Az irodák többsége egymásba is nyílnak, az Izabella-Andrássy sarkon lévők és az igazgatói szobák díszesebbek és nagyobbak. A belső terek a falak és az ablakok festése után újra használhatók lehetnének. A gépészet (fűtés) is működőképes, a pincében három lőállással ellátott minilőtér.

Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda

Mi ez?
Az Árpád út 114-120. szám alatt található Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda 1974-ben épült, a nyolcvanas években élte aranykorát. Egyedülálló volt abban, hogy óriási hangsúlyt fektettek benne a gyermekek úszásoktatására: naponta 200-300 gyerek járt oda úszni tanulni - egyebek mellett Güttler Károly és Ágh Norbert olimpikonoktól -, a 3-4 éves gyerekeknek külön medencét tartottak fenn. A bezárás előtti időszakban hajléktalanok is rendszeresen látogatták. A másik extra, hogy a Széchenyi Gyógyfürdő vizét használták, amit távvezetékeken vezettek át Újpestre.

További képekért kattintson a fotóra! (Fotó: Pályi Zsófia)

Kié?
A Budapest Gyógyfürdői Zrt. tulajdona, amely fővárosi fenntartásában működik.

Miért nem működik?
2007. június 1-én zárt be. "A bezárás oka az egyre kevesebb látogató, és a növekvő veszteség volt, ami a bezárás előtti évben már elérte a 170 millió forintot" - tudta meg az [origo] a BGYH Zrt. műszaki igazgatójától, Kozák Györgytől. Az épület általános felújításra szorult, statikailag is problémák léptek fel, illetve a Széchenyi fürdőből érkező távvezeték is tönkrement. Azért sem a felújítás mellett döntöttek, mert milliárdos nagyságrendű kiadással járt volna.

Mik a tervek?
El szeretnék adni az épületet és a területet. Mivel az értékesítésre tett lépések mostanáig nem jártak sikerrel, újabb értékesítés-hasznosítási pályázatot fognak kiírni.

Mi van bent?
Romos az egész, a napozó teraszt például benőtte a gaz. A bezárásnak már csak azért sem örülhettek a környékbeliek, mert a lakótelepi lakásokból éppen ráláthattak a napozókra. Az összbenyomás mégis pozitív: színes, helyiségenként változó színű kis mozaikcsempékkel tarkított retróhangulatú világ. Még Barcsay Jenő-mozaikok is vannak, amelyeket a Műemlékvédelem szeretne megőrizni és kimenteni az épületből.

Mi a közös az MTV-székházban, a Tüskecsarnokban, a Pesterzsébeti Gyógyfürdőben és a Várkert Bazárban? Mind olyan épület, amelyet hosszabb vagy rövidebb ideje nem használ senki. Van, ahol még a fűtés is működik, máshol minden alá van dúcolva, hogy össze ne dőljön. Az [origo] fotósai kívül-belül lefényképezték a felújítás előtt álló vagy bizonytalan jövőjű épületeket. A tulajdonosok pedig elmondták, meddig lesz még rajtuk lakat.

MTV-székház a Szabadság téren

Mi ez?
Alpár Ignác tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban készült épület, amely 1907-re lett kész, és Tőzsdepalotaként működött. A Magyar Tőzsde működését az úgynevezett népi demokráciában, 1948-ban felfüggesztették, helyére a Lenin Intézet, majd a Technika Háza költözött. Az épületbe először az MTV-nek csak egy része költözött be, aztán idővel az egész épületet birtokba vette a tévé, és ott is maradt 52 éven át, egészen 2009-ig. Azóta ismét üres.

A volt MTV-székház 2011-ben. Klikkeljen a fotóra az épület belsejében készült képekért!

Kié?
A Szabadság téri székházat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 2006-ban 4,5 milliárd forintért adta el egy beruházó cégnek, jelenleg a kanadai Tippin Corporation tulajdonában van.

Miért nem működik?
A tulajdonos Tippin Corporation megszerezte a műemlékvédelmi hatóságtól az átépítéshez szükséges, jogerős építési engedélyt, a részletes kivitelezési tervek kidolgozása még folyamatban van.

Mik a tervek?
A fő funkció az irodaház lesz: a 35 ezer négyzetméternyi területből 27 ezret erre a célra fordítanak. A nyolcezer négyzetméternyi, kiskereskedelmet és vendéglátást szolgáló területet is az irodai dolgozókra szabják: éttermek, bárok, kávézók és üzletek szerepelnek a tervekben. A beruházás az elképzelések szerint 2012-ben indul, az épület átadása eszerint 2014-ben várható.

Mit van bent?
A kiköltözött Magyar Televízió hordaléka. Látszik, hogy a Tőzsdepalota tágas termei a tévé céljaira túl nagyok voltak, és mivel kellett a hely, amit lehetett, feldaraboltak: látszanak a gipszkartonos leválasztások nyomai. Egyes részeken már kibontották a falakat, a bútorokat a költözéskor kipakolták, egy-két kábel maradt. Az épület karban van tartva, a vízrendszer, a fűtés működik. A legjobb állapotban az egykori igazgatói irodák vannak. Az igazgató-helyettes irodájának ablakát a 2006-os tévéostrom után nem üvegezték újra, a bedobott ablak megmaradt mementóként.

Várkert Bazár a budai vár lábánál

Mi ez?
A Várkert Bazár - vagy Várbazár - a világörökséghez tartozó budai vár tövében található. Ybl Miklós tervei alapján az 1870-es években épült. 1961-től itt működött a Kádár-korszak meghatározó szórakozóhelye, a Budai Ifjúsági Park. Miután 1980-ban egy Edda-koncerten a felvezető rámpa kőfala a közönségre omlott, bezárták, majd ideiglenesen kinyitották. 1984-ben végleg bezárták, azóta pusztul. 2010 augusztusában Rotyis József, a Budavár Szövetség elnöke az RTL Híradónak azt mondta, hogy néhány évvel korábban már nagyon közel állt a megoldás, megvolt a befektető, megvolt a terv, megvolt az engedély, az utolsó pillanatban azonban az engedélyt visszavonták. Nagy Gábor Tamás, a kerület polgármestere akkor azzal érvelt, hogy nem megfelelően akarták átalakítani a műemléket. A kerület egyebek mellett azzal indokolta lépését, hogy tart a műemlék elplázásításától.

A fotóra klikkelve megtekintheti, hogyan fogyaszt el az enyészet egy műemléket!

Kié?
A tulajdonos a magyar állam, a kezelő a Várgondnokság Nonprofit Kft.

Miért nem működik?
Mert a Budai Ifjúsági Park bezárása óta nem költöttek érdemben az ingatlanra.

Mik a tervek?
Az Új Széchenyi Terv nemzeti programjai között szó van a Budai Vár és környezetének rendezéséről. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter 2011 elején azt mondta, hogy a "terv keretében" egyebek mellett elindul az úgynevezett Várprogram, amely a budai várban tervezett fejlesztéseket tartalmazza. A tervben a politikus szerint szerepel a Várbazár felújítása is.

Mi van bent?
Egy potenciálisan gyönyörű épület döbbenetesen lepusztulva. Gyakorlatilag nincs benne olyan rész, ami jó vagy viszonylag jó állapotban lenne. A gaz benőtte, a lépcsőfokok inognak, a festés és a festmények mállanak, a korlátok vaskapcsokkal vannak megfogatva, hogy ne dőljenek le. Egyedül graffitisek és régebbi alkoholos tivornyák nyomait lehet felfedezni, de már azok is pókhálósak. A legmeghatározóbb látvány, hogy minden ki van támasztva, hogy ne dőljön össze. Az udvaron egy csomó törmelék van felhalmozva, kockakövek felszedve stb. A területet felügyelő biztonsági cég nagyon éber - nem véletlenül, hiszen az épület életveszélyes.

Pesterzsébeti Gyógyfürdő és Strand a XX. kerületben, a Gubacsi hídnál

Mi ez?
Eredetileg gyógyfürdő stranddal, ahol korábban egész évben ugyanúgy áztatták magukat az emberek, mint ma a város bármely más fürdőjében. A hely különlegessége az, hogy ez Budapest egyetlen olyan gyógyfürdője, melynek gyógyvize a jódos, brómos vizek csoportjába tartozik. A medencék vízhőfoka: 28, 36, 39 °C volt. A fürdő az 1920-as évek végén épült a Duna partján.

A fürdőről készült képekért klikkeljen a fotóra!

Kié?
A Pesterzsébeti Strand a Budapest Gyógyfürdői Zrt.-hez (BGYH Zrt.) tartozik.

Miért nem működik?
Mivel a működése veszteséges volt, a strandot 2001-ben, a fürdőt pedig 2005-ben bezárták. Ekkorra a fürdő medencéinek hidrológiai korszerűsítése is időszerű volt, ez már a bezárás előtti időszakban megtörtént - tudta meg az [origo] a BGYH Zrt. sajtóosztályától. Ekkor a medenceteret is felújították, viszont a fürdő továbbra sem működhet, mert egy sor dolog teljes felújításra szorul: a kiszolgáló épületrészek, öltözők, vizesblokkok, hőlégkamrák, szauna, kádfürdő, tető, homlokzat.

Még nagyobb gond, hogy a fürdő specialitását adó jódos-sós kutat is újra kell fúrni, mert a meglévő tönkrement. "Ezeket a feladatokat 200-400 millió forint közötti becsült bekerülési költséggel lehet számolni, és ebben nincs benne a strand hullámmedencéje és a külső kabinok felújítása. Ez azonban még mindig azt jelentené, hogy ez a fürdő felújítás után is jelentős veszteséggel üzemelne. Ezt sem az önkormányzat, sem a BGYH Zrt. jelenleg nem tudja felvállalni" - írta érdeklődésünkre a sajtóosztály.

Mik a tervek?
A BGYH Zrt. és az önkormányzat szerint a helyzetből a kitörést egy korszerű gyógyszolgáltatással, fürdőszolgáltatás bővítéssel és szálláshely-biztosítással rendelkező projektfejlesztés jelenthetné. Erre jelenleg forrást és befektetőt keresnek.

Mi van bent?
Az enyészet egyértelmű jelei: a területet részben visszahódította a természet. A fű a padok ülőkéjéig ér, a medencéket növénycsomók pettyezik, néhány csap kidőlve meredezik, az egész terület gazosodik. Az erősen retróhangulatú épületek is omladoznak. A Duna a szomszédban van, csupán egy kerítés választja el a strandtól, ott zajlik az élet.

Tüskecsarnok az Infopark mellett, a XI. kerületben

Mi ez?
A Tüskecsarnok az 1996-ra tervezett világkiállításra készült volna el, aztán megkapta volna az ELTE és a Műszaki Egyetem, hogy hallgatói ott edzhessék testüket. Megépítésére 1993-ban írtak ki pályázatot, ekkor még ugyanis úgy tűnt, összejön az 1996-os Bécs-Budapest Expo. A győztes az AD Studió tervezőcsoport lett, az építést 1994-ben kezdték el, az Expo-párti Antall-Boross-kormányt váltó Horn-adminisztráció azonban - miután Bécs kiszállt  - még abban az évben lemondott a világkiállítás megrendezéséről. Az épület szerkezete 1996-ra készült el, és amikor 1998-ban a munka megtorpant, abban a hiszemben hagyták ott a kivitelezők a helyet, hogy heteken belül folytatják. A mintegy 55 százalékosan elkészült csarnokban jelenleg csak állagmegóvás folyik, a Tüskecsarnok eddigi építési költségei nagyjából négymilliárd forintra rúgnak.

Az üresen tátongó épületre legalább a művészvilág felfigyelt: forgatott itt Steven Spielberg és Nicolas Cage is, 2008 októberében pedig többek között a Heaven Street Seven koncertezett az épületben egy egyetemi gólyabálon. Nevét jellegzetes, felülvilágító ablakairól kapta.

Klikkeljen a fotóra a betonépület belsejének képeiért!

Kié?
Szövevényes tulajdonosi hercehurca után - melybe az ELTE és a Műegyetem is bevonódtak - a Tüskecsarnok a 2010-es kormányváltás után, mint jogutódhoz, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá került. "Mivel a kormány sportcélra kívánja hasznosítani, ezért a NEFMI-hez kerülhet a kezelés" - tudta meg az [origo] július közepén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályától.

Miért nem működik?
Mert csak valamivel több mint 55 százalékban van kész.

Mik a tervek?
"Egy dolog biztos, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2009. márc. 31-i határidővel írt ki pályázatot az ingatlanra, így 2011 előtt aligha lesz kész a Tüske, bármilyen funkciót szánnak is neki" - állt az ELTE honlapján 2008 végén. Rétvári Bencétől, Újbuda országgyűlési képviselőjétől majdnem három évvel később ezt az információt kaptuk: "A félkész épület hasznosítására vegyes funkciójú tervek készülnek. Vagyis mind sportcélú, mind rendezvény helyszínnek  alkalmas lenne az épület. Maga a sportcélú hasznosítás szerepelt az eredeti tervekben is, illetve erre nagy szükség van  a Tüskecsarnok környezetében. A rendezvény-funkció  pedig alkalmas lehet arra, hogy az inkább közcélú sportfunkció miatti várható üzemeltetési veszteséggel csökkentse. Az egyeztetések során több sportszervezet is bejelentkezett. A tervezet az egyeztetések lezárulásával kerül majd a Kormány elé."

Mi van bent?
Mindenhol csupasz beton és acél, de az épület így is funkcionálisnak, használhatónak tűnik. Meglepőek a sárga műanyag nyílászárók a bejáratoknál az eléjük hegesztett acélfalak mögött. A tető belső szerkezete a sok ívvel harmonikus látványt nyújt. A felülvilágítók (tüskék) egy része le van takarva, talán valamelyik filmforgatás miatt. Az egész épület alatt egy hatalmas garázs terpeszkedik. A garázsba és a gyakorlópályákhoz egy kamion is le tudna állni, akkora lejáró van kiképezve. Az épületet a galambok vették birtokba, ők a dolgukat is itt végzik el.

(forrás: origo.hu)