Októberben kerül a fővárosi közgyűlés elé a magasházak kérdése, s a tervek szerint a fővárosban csak a Csepel-szigeten épülhetnének 55 méternél magasabb épületek – mondta el Ikvai-Szabó Imre, Budapest főpolgármester-helyettese a milánói ingatlanos szakvásáron, az EIRE-n a portfolio.hu beszámolója szerint.

Budapesten több fejlesztő is lobbizott, lobbizik azért, hogy 55 méternél magasabb épületet építsen, azonban mint Ikvai-Szabó bejelentéséből kiderült, eldőlni látszik a szabályozási probléma: csak Csepelen lehet magasházat építeni.

A lap ugyanakkor rámutat arra, hogy kérdéses, ilyen lokációval mikor épül valóban magasház Budapesten, hiszen elméletileg magasházat csak nagyon drága telekre (tehát nagyon jó lokációban) érdemes építeni.

Ma Budapesten a magasházak, toronyházak szabályozási környezete egyáltalán nem nevezhető egyszerűnek, egy többszintes szabályozási rendszer határozza meg milyen épületet lehet építeni. A jelenlegi szabályozás gyakorlatilag nem teszi lehetővé az európai viszonylatban is toronyháznak számító épületek felépítését.

Magasháznak egyébként az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) szerint azok az épületek számítanak, melyekben a legfelső építményszint szintmagassága meghaladja a 30 métert. A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ) definíciói szerint ugyanakkor magasháznak az az épület minősül, mely 30 méternél magasabb, de az építménymagasság nem nagyobb 45 méternél, és az épület legmagasabb pontja sem éri el az 55 métert.

A különleges magasház kategóriába viszont azok az épületek tartoznak, melyekben önálló rendeltetési egység vagy helyiség csak 65 méter magasságig helyezhető el, s amelyeknél a legnagyobb vízszintes vetület maximum 25 méter lehet, valamint egyetlen pontjuk sem haladja meg a 90 métert.

Forrás: Ingatlan.com