A Gyermekvasút Budapest egyik közlekedési látványossága Budapest II. és XII. kerületében. A MÁV 4-es számú keskeny nyomtávú vasútvonala. Hűvösvölgy és a Széchenyi-hegy között közlekedik, 11,2 km hosszú, 235 m szintkülönbségű, egyvágányú vonalon, amit a kis szerelvények 20 km/h-val, 40-50 perc alatt tesznek meg.

Eredeti neve Úttörővasút,

mai hivatalos neve: MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút.

Kisvasúti napja: április második szombatja

A helyszín kiválasztása, építkezés

A Gyermekvasút építésére több egyéb helyszín is szóba került. Végül a budai hegyek mellett döntöttek. A keskeny nyomközű (760 mm) kisvasút építése 1948. április 11-én kezdődött. A munkálatokat a Széchenyi-hegyen kezdték.

Az első, 3 km-es szakaszt 1948. július 31-én nyitották meg. A pályát 1949. június 24-én Ságvári-liget, 1950. augusztus 20-án Hűvösvölgy állomásig adták át. A hűvösvölgyi vontatási telep 1951-ben készült el.

Működése

A vasúton a szolgálati beosztások többségét 10-14 éves gyermekek látják el, felnőtt felügyelettel. (Az állomásfőnökök, a mozdony- és vonatvezetők, a műszaki személyzet felnőttekből áll.) Hivatalosan a vasút célja a vasutas-utánpótlás nevelése.

Eredetileg (ötvenes, hatvanas évek) a budapesti általános iskolák legjobb tanulóinak volt módja úttörővasutassá válni egy tanfolyam sikeres elvégzése után. A szolgálatot 15 rajba tartozó, rajonként kb. egy osztálynyi gyerek látta el. Minden nap más raj volt szolgálatban, így a következő szolgálat a hét eggyel későbbi napjára esett (és így, ha az munkanap volt, az iskolában - ahol a szolgálat ideje igazolt hiányzásnak számított - mindig más órákat mulasztott). Volt speciális raj is, az énekkar és a (fúvós)zenekar (az I. raj).

A szolgálat és a nyári táborozás rendje időről időre változott. Amikor a hűvösvölgyi szakasz még építés alatt állt, a szogálatos raj tagjai a Moszkva téren gyülekeztek, ahonnan autóbuszon vitték őket a Széchenyi-hegyi végállomásra. A teljes vonal, és a hűvösvölgyi "Úttörővasutas otthon" megépülte után itt kellett reggel 7-re szolgálatra jelentkezni (a Moszkva térről induló 56-os villamosnak itt van a végállomása, vagy autóbusszal is lehet utazni). Érkezés után a ruhatárból vételezett egyenruhába öltözve reggeli következett, és ismertették a szolgálati beosztást. A raj zászlófelvonás után vonult Hűvösvölgy állomásra, ahonnan az úttörővasutasokat a következő vonat vitte a szolgálati helyükre. A munka kb. délután 5 óráig tartott, ekkor Hűvösvölgybe érkezés és zászlólevonás (néha alaki gyakorlatozás), illetve az egyenruhák leadása után vacsora következett. (Külön téli és nyári egyenruhák voltak rendszeresítve.) A munkába utazáshoz „nem-kalauzi” felülbélyegzésű előreváltott villamos gyermek átszálló menetjegyeket kaptak.

A nyári iskolai szünet alatt kéthetes táborokat szerveztek. Hosszú ideig e táborozás Csillebércen, a külön úttörővasutas altáborban volt.

(Később a tábort Hűvosvölgybe helyezték át.)

A nyári táborozás turnusai alatt a táborozók

adták a vasutas szolgálatot, mindenkire

másnaponként került sor.

Volt pénztáros, jegykezelő, naplózó, rendelkező és váltókezelő beosztás is. Egy időben az állomások között távíró is működött, ezeken Morse-jelekkel lehetett a táviratokat továbbítani.

Az úttörővasutasok a vasutas szolgálat mellett

postás szolgálatot is elláttak

(a nagyobb állomásokon képeslapok,

bélyegek árusítása, illetve a nyári táborozás alatt a csillebérci postahivatal „felvevő” beosztásainak betöltése). Az egész napi munkáért százalékos osztályzatot kaptak. A hibamentes munka 100%-ot ért, minden hibáért megadott%-ot vontak le. Ha valaki (leginkább két szolgálati beosztás egyidejű ellátásával) kiemelkedő teljesítményt nyújtott, néhány plusz%-ot kaphatott. Az osztályzatokat az úgynevezett Ellenőrzőbe a felnőtt állomásfőnökök és vonatvezetők írták be. Volt időszak, amikor a% után törtjellel elválasztva az iskolai jegyeknek megfelelő osztályzatot is adtak, például 1967 tájékán az állomásfőnök által feltett szakmai kérdésekre adott válaszok alapján. A menetidő kb. 45 perc volt, a menetsűrűség az évszaktól függő (vasár- és ünnepnapokon sűrűbb) volt. A téli időszakban, amikor csak egy vonatpár közlekedett, 1 óra is eltelt a következő érkezéséig. A gyerekek ilyenkor sem unatkoztak, mert az állomásokon úttörőújságok és társasjátékok álltak rendelkezésre. Az ebédet, uzsonnát a vonaton hozták ki napközben.

Eredetileg a vasútvonalat két szakaszra osztották: az 1. szakasz a Széchenyi-hegy és Ságvári-liget, a 2. szakasz a Ságvári-liget és Hűvösvölgy állomások közötti rész volt. 1968-ban az egy szakaszon belül érvényes teljesárú "szakaszjegy" 1 Ft-ba került. A teljesárú szakaszjegyen nagy kék, a félárún piros szám jelezte, melyik szakaszra érvényes. Az egész vonalra érvényes teljesárú vonaljegy ára 2 Ft volt, a menettérti jegy (jelzése: a jegyen hosszában áthúzott két kék ill. a félárúnál piros vonal) 3 Ft-ba került. A jegypénztárral rendelkező állomásokon jegy nélkül felszálló, és a vonaton önként jegyet váltó "jóhiszemű" utasoknak 2 Ft, az önként jegyért nem jelentkező "rosszhiszemű" utasoknak 10 Ft pótdíjat kellett fizetni.

(Ugyanekkor egy teljesárú villamos vonaljegy ára 50 fillér, az átszálló 70 fillér, a heti jegy 6 Ft. volt.)

Miérthozták létre a gyermekvasútat?

Hát persze, hogy főleg politikai okok miatt!

A vasút részben propaganda céllal épült.

A gyakorlatban azonban semmivel sem volt átpolitizáltabb intézmény, mint az 1950-es

és 1960-as években bármely

másik gyermekintézmény.

A gyerekek ingyenes, játékos foglalkoztatása

az Úttörővasút megnyitása előtt vitát váltott ki.

A gyakorlati tapasztalatok cáfolták az ellenvetéseket. Az elmúlt 60 év bebizonyította, hogy a gyermekvasutas közösség és a játékos formában teljesített szolgálatok hasznosak, és szinte összehasonlíthatatlanok bármilyen fiatal- és felnőttkori tapasztalatszerzéssel.

A Gyermekvasúton végzett szolgálatokban a gyerekek viszonylag önállóan, a szokásos iskolai kötöttségek nélkül tevékenykednek. Felelősségérzetüket növeli, hogy munkájuknak tétje van: gyakorlati – és nem csupán elméleti – feladatokat kell megoldani, továbbá az, hogy gyermekvasutasnak lenni saját korosztályuk és a felnőttek szemében egyaránt presztízzsel bír.

A gyerekek jegyvizsgálóként és pénztárosként megtanultak az idegen utasokkal szemben viselkedni, feladatukat (jegykezelés) magabiztosan végezni, információt nyújtani, kisebb gyermekekkel, felnőttekkel egyaránt kommunikálni.

A pénztárosok megtanultak pénzzel bánni, számolni, a pénzt felelősséggel kezelni.

A rendelkezők, naplózók és váltókezelők a vonatok közlekedése és tolatási mozgások lebonyolítása kapcsán végzendő cselekvéssorokat, egymás munkájának irányítását (jelzők, váltók, sorompó kezelését), a szomszéd állomással való kapcsolattartást, utastájékoztató berendezések működtetését, az események naplózását stb. sajátítják el. Munkájukat felnőtt (felelős) vasutas dolgozók irányítják. Rendkívüli helyzetekben a felnőtt dolgozók végzik a rendszerint a gyermekvasutasok által végzett teendőket.

A gyermekek jó tanulmányi eredménnyel, és az iskolák ajánlásával kerülhetnek be arra a tanfolyamra, aminek elvégézést követően 10-11 éves korban már szolgálatot teljesíthetnek. A szolgálatokat csoportokban (15 csoport I-XV-ig számozva) 15 naponta töltik el a gyerekek. A csoportok vezetése általában 2-3 ifi (ifjúsági vezető) feladata, akik a gyerekek szakmai és pedagógiai irányítását is ellátják. Az ifik munkáját mindenkor felnőttek ellenőrzik (szolgálatokban a nevelőtanárok, táborozáskor pedig a táborvezető, egyéb alkalmakkor az adott csoport vagy esemény patrónusa).

A gyerekek számára a közös éneklések, a rendszeres foglalkozások meghatározóak. Nagyon sok Úttörő (Gyermek)- vasutas az általános iskola befejezése után is fellátogat(ott) a volt csoportjához, többeknek a pályaválasztásban volt jelentős szerepe. A mai MÁV kötelékében nagyon sok korábbi Úttörő (Gyermek) vasutas van. Éppen ezért a Gyermekvasúton évente megrendezik az ún. Nosztalgianapot, amikor a tíz évnél régebben elballagottak állnak szolgálatba.

A nyári időszakban a gyermekek öt darab két hetes turnusban "nyaralnak" úgy, hogy a tábor ideje alatt ők látják el a szolgálatot, de jut idő pihenésre, játékos esti programokra és még a "tábor ügyeletére" is.

A Gyermekvasút továbbra is szívesen várja a 4., 5., 6. osztályos jó tanulókat az évente kétszer (szeptember végén és január végén induló Gyermekvasutas tanfolyamra.

(A következő tanfolyamok 2008. február 2-án és szeptember 27-én indulnak.)

Az állomások

Hét állomása és két táblás megállóhelye van:

0 Széchenyi-hegy 0,8 Normafa megállóhely 1,7 Csillebérc (eredetileg Úttörőváros) 3,0 Virágvölgy (a tervrajzokon még Szent Anna kápolna, de a neve később Előre lett) 4,5 János-hegy 5,7 Vadaspark megállóhely (időszakos megállóhely) 6,7 Szépjuhászné (eredetileg Ságvári-liget) 8,7 Hárs-hegy 11,2 Hűvösvölgy

A megnyitáskor Hárs-hegy és Ságvári-liget állomások között egy további táblás megállóhely (Kis-Hárs-hegy) üzemelt. A megállóhelyet vontatási nehézségek miatt rövidesen megszüntették.

Vadaspark megállóhelyet 2004-ben rendkívüli megállóhelyként nyitották meg. A menetrend szerinti személyvonatok csak a nyári időszakban hétvégenként állnak meg. A téli időszakban, valamint munkanapokon a vonatok csak előzetes bejelentés alapján állnak meg.

A jelenlegi Normafa megállóhely 1973 óta üzemel. 1948 és 1973 között egy másik, megszüntetett megállóhely üzemelt Normafa néven, mely 400 méterrel volt közelebb Csillebérchez. Az áthelyezés egyik oka, hogy a régi megálló peronja az ív külső oldalán helyezkedett el, így azt nem lehetett belátni, másik oka, hogy 1973-ban az új megállóhely mellett megnyílt a Hotel Olimpia.

Járműállomány

• 6 db Mk45 sorozatú dízelmozdony (Mk45 2001-2006)
• ABmot 2 pályaszámú motorkocsi és 3 mellékkocsija, valamint 1 postamellékkocsija és egy szalonkocsija
• 490,039 és 490,056 pályaszámú gőzmozdonyok
• 8 db nyitott "nagykilátó" kocsi
• 8 db zárt "téli" kocsi
• 1 db kiskilátó kocsi (a többi hetet sajnos barbár módonszétvágták...)
• 1 db nyitott peronos 2tg-es kocsi (Pályaszám: Bk357)
• 4 db különleges személykocsi: Szalon-, Tárgyaló-, Kerékpárszállító- és Laborkocsi
• 1 db büfékocsi (fedett teherkocsiból átalakítva)
• pályafenntartási célú teherkocsik: 2 db pőre, 1 db fedett (Pályaszám: Xg 116, egykori kecskeméti segélykocsi), 4 db. kőszállító (Uba sorozat), lórék
• 1 db motoros pályakocsi
• 1 db Skoda személyvágánygépkocsi - "sínautó", egyenlőre vizsga nélkül

• felújításra vár: az Mk49-2006 psz. mozdony és az M4 psz. dízel-villamos mozdony
• tartósan üzemen kívűl: Mk45-2009

Megközelítése

A Moszkva tértől vagy Dél-Budáról a 18-as vagy az 56-os villamossal Hűvösvölgyig, szintén a Moszkva tértől a 21-es, 90-es autóbusszal a Normafáig, vagy a 90-es autóbusszal Csillebércig, ismét a Moszkva tértől a 22-es autóbusszal Szépjuhásznéig, vagy a Városmajortól Fogaskerekűvel a Széchenyi-hegyig. Mind az öt érkezési ponton (Hűvösvölgy, Normafa, Csillebérc, Szépjuhászné, Széchenyi-hegy) át lehet szállni a Gyermekvasútra.

(forrás: Wikipédia)