Dienes János szerint a letárgyalt közterületi rendezés kedvező előrelépést jelent a korábbi tervekhez képes:

-- a Csömöri úton a korábban elképzelt helyenként 9 (!) forgalmi sáv helyett jóval kevesebb lesz, marad hely kerékpárútnak, szélesebb járdának, fasornak, középen két elkülönített buszsávnak; az utóbbi helyén később villamospálya építhető, vagyis a rendezés nem lehetetleníti el az egykori 44-es vonal rekonstrukcióját, ha erre egyszer lesz forrás;

-- a Bosnyák téren a busztárolás megszűnik, a tér rendezettebbé válik, a villamosremízbe vezető kihúzóvágányt felújítják és meghosszabbítják;

-- a buszvégállomás átkerül a Rákospatak utcához;

-- a Rákospatak utcában járda és fasor épül, keresztmetszete nem változik;

-- a Bosnyák utcában megmarad a népszerű hétvégi őstermelői piac, a mostani aszfaltsivatag helyén két forgalmi sávot alakítanak ki, középen pedig lesz egy fásított, burkolt sáv, ahol a mostaninál sokkal rendezettebb viszonyok között bonyolódhat az árusítás; a parkolók az utca végében lesznek.

Ez választ ad a kerületieket talán leginkább foglalkoztató kérdésre: belátható ideig megmarad a vásárcsarnok és a piac, a főváros egyik utolsó nagy hagyományos piaca, amit kezdettől fogva úgy szerepeltettek a projektben, hogy ténylegesen nem is kerületi tulajdonú telken található. Hosszabb távon azt Dienes János is elképzelhetőnek tartja, hogy a csarnok helyén legyen egy új köztér, de csak akkor, ha visszaépült a Csömöri úton a villamos. Ekkor ugyanis a Bosnyák téri villamosremíz történelmi épülete megüresedhet, és alkalmas lehetne a piac befogadására. A közeljövőben azonban legfeljebb annyi várható, hogy a csarnok környékét a fővárosnak kissé rendbe kell tennie a kerítések átalakításával, valamint a parkolás rendezésével. A steril új városrész és a két szomszédos piac, a hétvégi őstermelői és a rendes kontrasztja így valószínűleg még évtizedekig fennmarad.
https://www.valaszonline.hu/2024/04/26/zuglo-varoskozpont-kormanyzati-negyed-bayer-construct-balazs-attila-horvath-csaba-varostortenet-kirugas-dienes-janos/

Előzmény

Válasz

A fővárosi közgyűlés április 24-én, a ciklus utolsó ülésén egyhangúlag elfogadta a Bayerrel kötendő megállapodást a Csömöri út érintett szakaszának átépítéséről. Ez az útszakasz ugyanis fővárosi tulajdon, így a közterületi fejlesztésekhez kell Budapest hozzájárulása is. De miért nem háborúzik Budapest a NER-beruházóval?

Ugyanabból a józan belátásból, amit a közterületek kapcsán a zuglói volt főépítész is megfogalmazott: ez a beruházás ugyan súlyosan elhibázott, de legalább a környező utak, utcák rendezését ki lehet hozni belőle. Mégpedig egyszerűen azért, mert ezt a Bayer is meg akarja csinálni. Ahhoz, hogy minimálisan elfogadható viszonyok alakuljanak ki, a telek közvetlen környékét, a határoló közterületeket rendbe akarják tenni. Körülbelül 11 milliárdot költenének erre, és a tartalmat illetően az fog megvalósulni, amiben tavaly a kerülettel, valamint a Csömöri út tekintetében Erő Zoltán fővárosi főépítésszel megállapodtak. Egy nappal később ehhez a XIV. kerület is megszavazta a tulajdonosi hozzájárulást, vagyis a minimális együttműködés még akkor is szükséges, ha egyébként formális megállapodás nincs, és a felek a következő években a hadakozást a bíróságon folytatják. (Az utóbbi tény egyébként elgondolkodtathatja azokat, akik a 168 darab lakás valamelyikét megvásárolnák: a jogvita az egész telektömbre vonatkozik, így ezekre is.)
[...]

Előzmény

Válasz

Kirúgták a főépítészt, aki szembement a beruházással – a NER titkos budapesti óriásfejlesztése, második rész | 2024.04.26.

Zugló mindvégig rosszul járt a két évtizeden át húzódó történetben, amelynek a végén egy tágas, zöld sportterületből lélektelen irodapark lett. A kerület és a fejlesztő közötti megállapodás végül kútba esett, így hosszadalmas pereskedésre kell számítani. És bíróság előtt zajlik a munkaügyi konfliktus is a volt főépítész, Dienes János és a Horváth Csaba vezette önkormányzat között. A szakember állítja: azért rúgták ki, mert negatív szakvéleményeket adott a beruházóval kötendő megállapodásról, amely az önkormányzatra nézve káros lett volna, a polgármester azonban mégis szorgalmazta.

Cikkünk első részében bemutattuk, hogyan mentette ki a magyar állam egy 244 milliárd forintos irodavásárlással Balázs Attila cégének elhibázott zuglói óriásberuházását. Ezzel új kormányzati negyed jön létre a Bosnyák tér háta mögött, amely metró- és villamosépítés nélkül óriási terhet ró majd a környezetére.

Cikkünk első részében megjegyeztük: azt még mindig nem lehet tudni, hogy „Zugló Városközpont” hét irodatömbjét milyen állami szervekkel töltenék meg, mert a NAV ehhez biztosan kevés. Az írás megjelenése után olyan információt kaptunk, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal vezetője arra készül, 2026-ban el kell hagyniuk a patinás belvárosi Vármegyeházát, és a XIV. kerületbe kell költözniük. Ebben az esetben a reformkor egyik legfontosabb történelmi helyszíne és Pest egyik legértékesebb műemléke üresedne meg azért, mert az új Bosnyák téri irodaparkot fel kell tölteni hivatalokkal.

Meglátjuk, mi valósul meg az egyelőre hivatalosan nem megerősített tervekből. A továbbiakban inkább arról lesz szó, ami biztos, vagyis a múltról. Megnézzük, hogyan állt elő a Bosnyák tér mögött a jelenlegi helyzet, megmarad-e a piac, és hogy vajon miért rúgta ki az ellenzéki kerületvezetés a beruházással rendre szembeszegülő főépítészt.
[...]

Előzmény

Válasz

A beruházó pedig természetesen nem épít semmilyen tömegközlekedési fejlesztést, hiszen erre nem kötelezi semmi, és nem jótékonysági intézmény: az irodai dolgozók majd jönnek, ahogy tudnak, kocsival vagy a Csömöri úton közlekedő busszal.

A nyilvánosság azt hihette, hogy a Bayer Construct nevű magáncég fejleszt ingatlant Zuglóban, ez azonban illúzió volt, valójában egy nagy közberuházás zajlott kiszervezve. Szögezzük le: normális körülmények között nem így építenek új államigazgatási központot.

Szögezzük le: normális körülmények között nem így építenek új államigazgatási központot. Egy ilyen jelentőségű beruházáshoz nyilvános hatástanulmányok készülnének, amelyek sorra vennék, hogy tényleg olcsóbb-e a működtetés, mi lesz a felszabaduló ingatlanokkal, megfelelő helyen van-e az új negyed, jó-e a költöztetés az ügyfeleknek, aztán lenne építészeti tervpályázat és tisztességes, nyílt közbeszerzés, egyeztetnének a fővárossal és a kerülettel. Megépülne legalább egy új villamos, és olyan városközpont létrehozására törekednének, amely jelentős zöldterületet is magában foglal, nemcsak egy szűkös sétányt és zöldtetős födémeket. A tervről lenne nyilvános vita, az első bejelentéstől az utolsó kapavágásig nyomon lehetne követni az eseményeket.

Így működnek a közberuházások, ha a közérdeket szolgálják, de Zugló esetében sokkal valószínűbb, hogy valami egész más történt: a NER egyik oligarchája belevágott egy óriásprojektbe, menet közben kiderült, hogy ezen a területen a tervezett, messze eltúlzott lakás- és irodamennyiséget nem lehet piaci alapon megtölteni, és mivel bukni nem hagyhatták, az állam mentőövet dobott: legyen szinte az egész iroda, majd teszünk bele valamilyen hivatalokat, abból úgyis van elég. A fejlesztő így biztonságosan és nyereséggel kiszállhat, az állam pedig úgy tesz, mintha pont erre a projektre lett volna szüksége. De vajon ha ez így alakult, az mit vetít előre a Zuglónál nagyságrendekkel nagyobb Rákos-Dubaj esetében?
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/dubai-luxus-buszmegallo-es-par-tobbi

Ha nem jól méri fel az ottani befektető, hogy Budapesten mennyi luxuslakásra, irodára és üzletre van szükség, akkor ki fogja azt a projektet a bukástól megóvni, és mennyiből?

Cikkünk második részében arról lesz szó, hogyan állt elő a Bosnyák tér mögött a jelenlegi helyzet, megmarad-e a jelenlegi piac, és az is kiderül, miért rúgta ki az ellenzéki kerületvezetés a beruházással rendre szembeszegülő főépítészt.
https://www.valaszonline.hu/2024/04/22/zuglo-varoskozpont-kormanyzati-negyed-bayer-construct-balazs-attila-horvath-csaba/

Válasz